A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság új elnöke szerint a médiaalkotmány kialakítása jól átgondolt feladatsor, aminek éppen a közepén járnak. Szalai azt mondja, megmaradt a közmédiák függetlensége.
A média szabályozásában egy lépésről lépésre jól átgondolt feladatsor közepén tart a parlament - mondta Szalai Annamária, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke a Hír TV Sziluett című műsorában szerdán.
A hatóság elnöke a Fidesz által benyújtott, a médiarendszer átalakítását célzó törvényjavaslati csomaggal kapcsolatos menetrendről beszélt. Mint emlékeztetett: ennek első lépéseként alkotmánymódosítás történt. A még Sólyom László köztársasági elnök által aláírt törvény megerősítette a közszolgálat szerepét - emelte ki. A jogszabály lefektette azt, hogy a közszolgálat függetlensége három pilléren, az autonóm hatóságon, a független tulajdonosi testületen és a civil felügyeleten nyugszik.
Szalai Annamária elmondta: a csomag második eleme szól a média szerkezetének átalakításáról, az Országos Rádió és Televízió Testület, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóság összevonásról, amely - mint hangsúlyozta - egy "teljesen ésszerű, és senki által nem vitatott lépés, Európában is minden efelé mutat." Mint hozzátette: nem lehet szétválasztani a terjesztést a tartalomtól.
Megerősítette: a négy közszolgálati intézmény szakmai önállósága megmarad. A törvény viszont a tőlük idegen feladatoktól - mint például a vagyongazdálkodástól, az irodáik bérbeadásától - megszabadítja őket. Az új hatóság elnöke hozzátette: az irányítói szinteket is összevonja a törvény: egyetlen kuratórium fogja felügyelni a közmédiumokat.
Az újonnan megalakult Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság munkájáról szólva ismertette: nemcsak a volt ORTT és NHH, hanem az elsősorban a nem polgári frekvenciákkal foglalkozó Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal is része lett a hatóságnak. A 650 fős szervezet egyesítése, melynek vidéki kirendeltségei is vannak, jelenleg is folyik - számolt be az általakulás folyamatáról Szalai, aki hozzátette: az európai szabályozó hatóságokat már tájékoztatta a jelenlegi átalakításokról.
A törvénycsomag egyik leginkább vitatott eleméről, a tájékoztatási kötelezettségről szólva a hatósági elnök azt mondta: a közszolgálatnak tényszerű és tárgyszerű módon kell tájékoztatnia a közösséget, mivel az állampolgárnak joga van a tájékozódáshoz, az informálódáshoz. Ez az alapelv szerinte azonban az utóbbi időben elsikkadt a véleménynyilvánítás alapjoga mellett.
Szalai Annamária a műsorban elmondta: nagy előrelépésnek tartja, hogy amíg eddig a Hírközlési Hatóság kormányhivatal volt, az egyesítéssel az NMHH önálló államigazgatási szervvé vált, s így nőtt a legitimitása. Arra a kérdésre, hogy miért lehet létjogosultsága a médiaszabályozási és a hírközlési terület összevonásának, az elnök elmondta: ma már nem lehet "szétbogozni" a két területet, mivel egy műsorterjesztőnek is lehetnek saját csatornái, és a tartalom határozza meg a terjesztést.
A hatóság előtt álló egyik legnagyobb feladatnak Szalai Annamária a digitális átállást nevezte, majd utalt arra is, hogy ő egy "konvergens" hivatalt képzel el a jogi, a piacelemzési, a kutatási és a hatósági munka területén egyaránt.
