http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/2011/03/31/cikk/
A producerek bajban, a CIB Bank befagyasztotta a filmtámogatásra adott hitelt, a Mozgókép Közalapítvány (MMKA) tartozásai a szándéklevelekkel együtt már meghaladták a 9,4 milliárdot. Gál András Leventét faggattuk, aki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkáraként az MMKA kialakult helyzetének jogi – adott esetben személyi felelősségi – értékelését is végzi.
A magyar filmfinanszírozásért felelős Mozgókép Közalapítvány még vizsgálat alatt áll, a vizsgálatot végző Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a héten adja át a papírokat a közigazgatási államtitkárnak. A Nemzetierőforrás-minisztériumnál (Nefmi) február elejétől a filmfinanszírozás problématérképén dolgoznak, de a megoldásról április elején tudnak csak nyilatkozni.
Kérdés, addig is mi lesz a filmes tartozásokkal, hisz a bankok közül például a CIB Bank februárban nem hosszabbította meg az alapítvány tartozásából származó hitelt. A tartozások közvetlenül nem az alapítványt érintik, hanem a produkciós cégeket, jelen esetben Szekeres Dénes Tivoli-Filmprodukció Kft-jét. Március 30-án a bank elnökének Surányi Györgynek nyílt levelet írt a producer Kálomista Gábor, a Producerek Szövetségének elnökével együtt.
Szekeres a cég irodáit ajánlotta fedezetnek 100 millió forint értékben, de több producer (például Herendi Gábor, Pusztai Ferenc) saját vagyonával vállalt a támogatás hitelezéséért ingatlanfedezetet. “A többi producer esetében a bankok megvárják a kormány döntését, egyedül az önök magatartása vezet csődhöz” – áll CIB-nek írt levélben. Összesen 49 filmes céget érint a probléma, és eddig egy cég számláját zárolták.
Az alapítvány tartozása nő
A bankokkal az alapítvány átvizsgálását végző tárca pár hónapja tárgyalásokat kezdeményezett, de ezekre a CIB Bank el sem ment, mondta az államtitkár, aki az alapítványi tartozások leosztásáról megjegyezte: “szórnak a számok, január óta folyamatosan egyeztetjük ezeket az alapítvány és a bankok részvételével”.
A legújabb adatokról annyit elárult, hogy az eddig elismert 5,1 milliárd forintos bankhitel egy nagyobb összegnek, a 7,4 milliárdos kötelezettségállománynak a része (a szerződéses kötelezettségből és a Mozgókép Törvényben rögzített feladatok ellátásából adódott ez az összeg). Ezen felül vannak a 2011-re és 2012-re kiadott szándéklevelek, kétmilliárd fölötti értékben, de az alapítvány gazdasági igazgatója szerint ez utóbbi nem része a kötelezettségnek.
Ebből a közalapítvány a filmek gyártására különböző címeken felvett 5,1 milliárdos hitellel a producereken keresztül van mínuszban, ami 1400 szerződést jelent 2006-ig visszamenőleg, és amiért a felelősség nem az alapítványt, hanem a 49 produkciós céget terhelheti.
“A kormány nem tulajdonosa a Mozgókép Közalapítványnak, hanem alapítója – szögezte le Gál az alaphelyzetet. – a kormánynak nincs magánjogi kötelezettsége a tartozásokat kifizetni, de a filmszakmát, mint kulturális ágazatot – amely most bajban van – segíteni szükséges. Ezt a bankok és az alapítvány társalapítói – akik közül a több mint húszból csak egy az állam – is megértették”.
A filmesek szerint a hitel fedezetét a kormánnyal kötött, Bod Péter Ákos által aláírt, 2013- ig szóló támogatási szerződése jelenthetné, azonban ennek az érvényességét is vizsgálja a KEHI, hiszen kérdés, miképpen lehet egy szerződés szerint is csak az adott évre vonatkozó állami költségvetés függvényében létező támogatást fedezetként figyelembe venni banki hitelnél bármilyen formában. De filmes vélekedések szerint ilyen alapon nem lehetne katonai repülőgépet sem lízingelni, mert ott is több éves fizetési ígéretet vállalnak, sem pedig PPP- konstrukcióban iskolát építtetni. “Ezekben az esetekben vagy kormánydöntés, vagy törvényi felhatalmazás áll a háttérben, ami itt hiányzik” – válaszolta a felvetésre az államtitkár.
MMKA helyett
“Még nincs végleges döntés az alapítvány átszervezésről, jogutódlásáról” – mondta az MMKA jövőjéről. Akár két szervezetből álló szervezeti forma is felválthatja az alapítványt: egy közhasznú szervezetként működő jogutód nonprofit gazdasági társaság, és egy másik, amibe az ötmilliárdra becsült filmvagyont tennék át. Az államtitkár szerint e körben vizsgálják az MMKA vagyonának megmentését is. “Átalakításra azért van szükség, mert elaprózódott, több ponton indokolatlanul párhuzamos a filmgyártásban az állam szerepvállalása.”
Felmerült a tartozással kapcsolatban az az ötlet is az egyik érintett részéről, hogy az alapítvány 25 alapítója között osszák szét, ami körülbelül 250 millió befizetését jelentené alapítóként de éppen ennek végrehajthatatlansága világít rá többek között miért fenntarthatatlan jelen formájában az MMKA, jegyezte még meg az államtitkár.
Jelenleg az MMKA idei egymilliárdos kerete zárolva van, így a filmgyártás normatív támogatásától kezdve több feladattal is a Nefmi keretére hajtanak. Arról is most döntenek: hogy melyik feladat hova kerüljön a Mozgókép Mestere-díjtól az Eurimages tagságig. “Most nézzük meg, milyen költéseket, jogcímeket tartunk meg – mondta erről a közigazgatási államtitkár. – Szőcs államtitkár úrral is a KEHI vizsgálat után egyeztetünk tételesen intézményekről, nemzetközi tagdíjakról, a 159 produkció tartozásáról is.” Információink szerint például a nemzetközi koprodukciós támogatásokhoz szükséges Eurimages-tagdíj a Nefmihez kerül az alapítványtól.
Ha az MMKA előző vezetőségének felelőtlen gazdálkodása eléri a büntetőjogi kategóriát, ahogy az új elnök, Kőrösi Zoltán emlegette az MMKA belső vizsgálatát követő júniusi megbeszélésről készülthangfelvételen, akkor indítanak eljárást. “Ha hűtlen vagy hanyag kezelés, sikkasztás és csalás történt annak okaihoz egészen 2004-ig vissza kell nyúlni” – részletezte. Hogy indítanak-e eljárást ebben az esetben a vezetőség ellen? “Ha a Mozgókép Közalapítvány előző elnökére, Grunwalsky Ferencre gondol, az sem zárható ki” – válaszolta Gál.
Vajnáék filmterveket is olvasnak
A filmiparért felelős Andrew Vajna kormánybiztos terveiről nem kíván nyilatkozni az államtitkár azon kívül, hogy a májusig ígért kormányzati koncepció végrehajtásához szükséges kétmilliárdos keretet is részben zárolták.
A hírek szerint a producer a filmipar intézményrendszerétől a finanszírozásig dolgozza ki tervét, a forgatókönyvfejlesztéstől egészen a forgalmazásig. Vajnát több szakember segíti a munkájában, a fő segítsége Havas Ágnes producer. Nemcsak Vajna bővíti a magyar filmes ismeretét azzal, hogy vagy 50 filmet dvd-n tekint, tekintett meg az elmúlt hónapokban, de a már előolvasásra hozzájuk leadott több tucat forgatókönyvet is fiatal forgatókönyvírókkal teszteltetik.
A finanszírozás alapjáról továbbra is annyi sejtésünk lehet, hogy a központosított állami filmstúdiók adják majd az alapját, amiknek az élére január 31-től a Magyar Rádió volt elnökét Such Györgyöt nevezték ki. Az Objektív és Budapest Filmstúdió lényegében közvetlen pénzügyi csődben van forrásaink szerint, a Hunnia és a Dialóg azonban még rövid távon működőképes. Az átalakításukhoz a szakemberek szerint elég lenne egy hónap.
Az államtitkár a gyártási tervekről annyit jegyzett meg: “Az ágazatot kell megmenteni, ugyanakkor a filmgyártás részben kockázati tőke befektetés jelleget is ölt. Ehhez képest fontos szempont kell, hogy legyen, az is, mennyien nézik meg a filmet, és hogy csak érvényes fedezettel induljon el egy forgatás”
