A cikkre mutató link Szabó Gábor Filmlevelében jelent meg.

http://www.es.hu/index.php?search=text&text=Ember+a+felvev%F6g%E9ppel-------------------------------------------------------------------------

RÉGI BÁRON CIKK SCHULLER IMRÉRÖL

Élet És Irodalom XLVI. évfolyam 40. szám, 2002. október 4.

BÁRON GYÖRGY Ember a felvevögéppel

"Elsökamerásnak tetszik lenni?" - kérdezi az eladó az öszes bajuszu férfiut, aki kézbe simuló apró videokamerát próbálgat a szeméhez. Ühüm, bólint rá az szórakozottan. A boltos láthatóan megszokta a tétova, böszme vásárlókat, elvégre nekik készülnek ezek a méregdrága micsodák, de a bajszos bácsi a többinél is ügyetlenebbnek tünik. "Mennyi gomb van ezen!" - álmélkodik, látszik, soha nem fogja megtanulni a kezelését. Honnan is sejtené az eladó, hogy ennél az öszes urnál kevesen értenek jobban a filmfelvevögép fortélyaihoz széles e világon. Az urat Schuller Imrének hivják, mindenki ismeri öt a szakmában, de kevesen tudják, hogy igazából kicsoda, tán azt sem, hogy él-e, vagy a név egy mult századi lelkes fotográfust takar. A Schuller-müterem legenda volt a filmgyárban, amikor még volt filmgyár; a legtöbb rendezö megfordult benne. "Megyek a Schullerbe" - mondogatták, s aligha gondolták, hogy a joviális idös ur, aki idönként szembejön velük a folyosón, a Schuller. Nevét hiába keressük a magyar filmlexikonban. Schuller Imre tejesköcsögböl eszkábálta össze a világ elsö nagyvariós glimpjét, ezért azt köcsögös glimpnek hivták, hasonló varió ma már alapfelszerelés a kamerákon, vele szórakozik minden amatör és dilettáns, ha más nem jut az eszébe. Aztán feltalálta a minikránt (szállitható kis darut), a macro-variót, amivel szuperközeli felvételen belül is lehet variózni, az elsö magyar kétéltü kamerát, amellyel az operatör a levegöböl a viz alá bukhatott, a varióra szerelhetö elötétlencsét, amellyel távolról is lehetett nagyközelit késziteni, továbbá az akkus lámpát, amit lekoppintottak, s azóta is használnak a nagy tévétársaságok. Mindezt Dénes Gábor kitünö egész estés portréfilmjéböl tudom, A kamerás emberböl, amelynek a napokban tartották a diszbemutatóját. Nem állitanám, hogy értem az összes fölfedezés lényegét, de azt el birom képzelni, hol tartana a filmezés nélkülük. Sehol. Schuller Imre, félreértés ne essék, nem technikus-feltaláló, hanem filmmüvész, nagy filmmüvész, bár ezt kevesen tudják. Mostantól talán többen. Nem csak a róla készült portré bemutatása miatt, hanem azért - elsösorban azért -, mert elötte levetitették két rövidfilmjét. Közülük a Hajnali imádság: remeklés. Somlyó Zoltán költeményének komor dallama alatt Budapest éjszakai képeit látjuk, ugy, ahogyan még soha nem néztük a várost. Mintha az amerikai film noir operatörei készitették volna a fölvételeket. Mélyfekete éjszaka boritja a keskeny utcákat, a kanyargós lépcsöket, a sikátorokat és a kapualjakat, az utcakö friss esöviztöl csillog, a sarkokra, házfalakra erötlen utcai lámpák tört fénye vetödik. Széles karimáju kalapot viselö, felhajtott galléru titokzatos férfi rója az utcákat, áll meg a keresztezödésekben, beszögellésekben, kihalt kapualjakban. Kortalan a Duna-parti metropolis, a képek készülhettek tiz éve, vagy hatvan éve, mindegy. A sürü éjbe burkolózó Budapest nem félelmetes - melankolikus inkább, akár Kosztolányi verseiben. Ugyanaz a lélek lobog benne: a város elpusztithatatlan, sötét lelke. A hajdani dokumentumfilmes-telepet, s benne a Schuller-mütermet durva bulldózerek a kilencvenes évek közepén lerombolták. A kamerás ember egyik legszebb jelenetében az öreg szomoruan ácsorog a Könyves Kálmán köruti romok fölött, majd rámutat egy téglakupacra: ez volt a studióm. Talán e romhalmaz láttán határozta el, hogy digitkamerát vásárol: azt remélte, nézökéjébe kukucskálva megért valamit a szép uj világból. A róla szóló film diszbemutatóján kiment a pódiumra, szembeforditotta a maroknyi felvevögépet a nézökkel, megnyomta a felvétel-gombot, ám a keresö sötét maradt, mert elfelejtette levenni a lencséröl a kupakot. Mindenhez nem érthet az ember.

(A kamerás ember. Portréfilm Schuller Imréröl. Rendezö: Dénes Gábor)

Megemlékezés az április 29-án elhunyt rendező, operatőrről:

http://broadcast-info.blog.hu/media/image/200905/?s=Schuller